A víz az élőlények számára a legfontosabb lételem. Földünkön egyszerre több formában is jelen van (jég, víz, és pára). Folyamatos körmozgása révén helyét és állapotát állandóan változtatja. Ezt hidrológiai körfolyamatnak nevezzük.Mezőgazdasági és kertészeti szempontból igen fontos a talaj felső, alulról a talajvíz felszínével lezárt, a gyökérzónát, valamint a talajfelszín felé emelkedő a növényzetet is magába foglaló tér vízforgalma. Ezen tér vízforgalmának legfontosabb jellemzői:
A csapadék (öntözővíz is)
A csapadék beszivárgása
A talaj felszínéről történő párolgás (Evaporáció)
Egyformán gondot jelent, ha sok, és ha kevés a rendelkezésre álló víz mennyisége. Ha kevés a természetes vízmennyiség azt öntözéssel kell pótolni.
Öntözést csak ott lehet megvalósítani, ahol elegendő mennyiségű és minőségű öntözővíz áll rendelkezésre. Alkalmazni ott kell, ahol a természetes csapadék mennyisége nem elegendő, és/vagy eloszlása nem megfelelő. Az öntözővíz minőségét befolyásolják a vízben lebegő anyagok mennyisége (homok=hálós szűrőkkel nem lehet szűrni=hidrociklon, algák= ellene homokszűrő, vagy árpaszalma a tóba) és nagysága. Minőségi tényezőnek tekinthetjük még a keménységet, kémiai összetételt, valamint az öntözővíz hőmérsékletét, mely 20-25C° között lenne a legmegfelelőbb.
Az esőztető öntözésnek egyik legnagyobb problémája a víznek a levegőbe való kijuttatása és porlasztása miatt bekövetkező nagy párolgási veszteség. Ennek mértékét befolyásolja a levegő hőmérséklete, páratartalma, a szél sebessége, a cseppek mérete és útja, valamint a vízsugár hossza és magassága. A párolgási veszteség hazánkban meleg napokon a déli órákban akár 40-50% is lehet! Ennek érdekében kerüljük a nappali öntözést és törekedjünk az éjszakai öntözésre, mert ebben az időszakban a párolgási veszteség akár 10% köré is csökkenthető.
Kisvakond Öntözéstechnika